ALBERT EINSTEIN –
FIZIKUS
(1879. március 14. -
1955. április 18.)
1879-ben született
Németországban. A világ egyik legnagyobb zsenijeként számon
tartott emberét gyerekkorában kifejezetten lassú felfogásúnak
tartották, diszlexiával is küzdött ezért nem jósoltak neki nagy
jövőt. Idősebb korára mégis megmutatkozott a tehetsége a
matematika és a fizika terén, így a Zürich-i Egyetemen tudta
folytatni tanulmányait. 1904-től a szabadalmi hivatalnál kapott
állást, majd egy évre rá megszerezte a doktori címet. 1895-ben
megjelent négy cikke az Annalen der Physik című tudományos
folyóiratban, mely alapjaiban változtatta meg a fizikáról való
addigi gondolkodásmódot. Ezek a Brown-mozgás, a Speciális
relativitáselmélet, a Tömeg-energia egyenértékűség és a
Fényelektromos jelenség, melyért később Nobel-díjjal
jutalmazták.
Ezt követő években a
Zürich-i Egyetem docense, a Berlini Egyetem professzora és a Porosz
Tudományos Akadémia tagja lett, majd a Vilmos Császár Fizikai
Intézet igazgatójának tisztségét töltötte be. A náci párt
hatalomra jutása után nem sokkal úgy látta jobbnak, ha az
Egyesült Államokban telepedik le családjával. Békeszerető ember
volt, felhívta a figyelmet az atomenergia veszélyeire, és segített
vízumhoz juttatni a zsidóüldözés elől menekülő európaiakat.
Életének utolsó éveit a kvantummechanika és az általános
gravitációelmélet rejtelmeinek megfejtésével töltötte egészen
1955-ben bekövetkezett haláláig.
1999-ben a Time az évszázad
emberévé választotta.
(forrás: Wikipédia / illusztráció: Budavári Eszter)
(forrás: Wikipédia / illusztráció: Budavári Eszter)
„Minden
tudományos elméletnek, eltekintve a matematikai formalizmustól,
olyan egyszerűnek kell lennie, hogy még egy gyerek is megértse.”
*
„Ha
egy vak bogár egy görbe faág felületén mászik, akkor nem veszi
észre, hogy az általa megtett út valójában görbe. Én pedig
voltam olyan szerencsés, hogy észrevettem azt, amit a bogár nem
vett észre.”
*
„A
nukleáris láncreakció felfedezése semmivel sem kell, hogy
közelebb vigye az emberiséget a pusztuláshoz, mint a gyufa
feltalálása.”
*
„A
képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A
képzelet felöleli az egész világot.”
*
„Ne
bánkódj, ha gondjaid vannak a matematikával, biztosíthatlak, az
enyémek sokkal nagyobbak.”
Megjegyzések
Megjegyzés küldése