csopamedia

Pénteken reggel korán érkezem a Csodák Palotájába . Gyorsan magamra kapom Kémcső Jenő színes köpenyét és elindulok a labor felé. Útközben végiggondolom, mi  mindent kell még előkészíteni a mai műhelyfoglalkozásokra, milyen kísérleteket végzünk majd a gyerekekkel, fiatalokkal.  Belépve a kék-fehér terembe, az ember kívül hagyja a mindennapi gondokat, megválaszolandó leveleket, folyamatban lévő egyéb ismeretterjesztő projekteket. A laboreszközök beszippantják az ide beosztott munkatársat.  Tízre minden a helyére kerül, az ajtóban várom az első csoportot. Amíg végighaladnak a közösségi téren, a sokat látott tudománykommunikátori szem már előre felméri, milyen lesz a közösen töltött negyvenöt perc, kikkel lesz könnyű, kikkel kihívás az együttműködés. Ezen a reggelen nincs gond, egy másodikos osztály igyekszik felém.  Beöltözés a köpenyekbe, védőszemüvegel fel (!), szabályok ismertetése és kezdünk. Beletelik egy kis időbe, míg egymásra hangolódunk, de van egy pont, ahonnan már határozotta