 |
| Vendégeink voltak... |
Február 19-én 10:30-kor a Szent István Egyetem (SZIE) A jövő technológiái című témanapján rendezzük meg a 30. Tudományos Csopa Cafét. A kutatókat, diákokat, hatósági és ipari szakembereket bemutató sorozatunk jubileumi beszélgetésén ismét egy, a SZIE TDK konferenciáján Csodák Palotája különdíjjal jutalmazott hallgató tart ismeretterjesztő előadást.
Vendégünk: Dragán Petra Emese (Tájépítészeti és Településmérnöki Kar)
TDK pályamunka: A szigetszentmiklósi úszóláp vegetációdinamikája és veszélyeztetettsége
Témavezető: Nádasy László Zoltán (SZIE Tájépítészeti és Településmérnöki Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék)
Hazánk
és Közép-Európa legnagyobb úszólápja, a Szigetszentmiklósi láp
rendkívül sok veszélyeztető tényezőnek van kitéve. A nagyarányú
beépítések következtében, a magas fokú szennyezéseknek és az
eutrofizáció hatásának köszönhetően az úszóláp élővilága komoly
veszélyben van. A láp és annak ökológiai rendszerének fennmaradásához
elengedhetetlen élőhelyeinek ismerete és a szennyezőforrások hatásának
részletes vizsgálata. A vizsgálati területem a Ráckevei- (Soroksári-)
Duna-ág középső szakaszán, Szigetszentmiklós és Dunaharaszti határán
fekszik. Bár maga a Duna-ág, és annak ökoszisztémája az egyik
legkutatottabb témák közé tartozik, mégis a szennyezőforrások hatásának
vizsgálata és a terhelhetőség mértékének meghatározása a kutatások
legtöbbjében háttérbe szorult.
Munkám legfőbb vezérgondolata a
vegetáció dinamikájának, térbeli és időbeli változásainak lekövetése
volt, az itt található lápi életközösségek élőhelytérképezése és
szukcessziós folyamatainak feltárása mellett. A vegetációdinamikai
vizsgálatok során egy új módszertan kialakításával számítottam
természetességet, mely figyelembe veszi a Duna-ág különböző
mellékág-típusait, tekintettel arra, hogy ezek a térség biodiverzitását
növelő közegei lehetnek. A vizsgálat másodlagos célja a jelenlegi
élőhelyfoltok lehatárolása és tipizálása a 2011-es Általános
Élőhely-osztályozási Rendszer módszere alapján, valamint összevetése a
korábbi 2001- és 2007-es élőhely kategóriákkal.
A térképezés
mellett a szennyezőforrások hatásának felmérése-, és a fenntartható
terhelhetőség mértékének meghatározása volt a célom. Így a terület
ökológiai konfliktusait kutatva feltártam a veszélyeztető tényezőket,
melyek figyelmen kívül hagyása esetén a lápot komoly degradáció sújtaná.
Így kutatásom utolsó részében a szennyezés azon mértékének
meghatározására koncentráltam, mely mellett az úszóláp természetes
ökoszisztémája, zoológiai és botanikai értékei megőrizhetőek.
Minden érdeklődőt tisztelettel várunk, előzetes regisztráció a tok@csopa.hu e-mail címen. További információ itt érhető el.