A Tisza után a Duna mellékfolyóiban is találtak mikroműanyagot: a Parányi Plasztiktalány projekt során az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutatott ki egy független laboratórium – jelentette be a projektet vezető laboratórium a Nemzetközi Duna Nap alkalmából szervezett környezetvédelmi konferencián. A következő mérést a Dunán végzik el a szakemberek.
Két újabb hazai folyóban találtak mikroműanyagot - hangzott el Budapesten a Mikroműanyagok a körforgásban elnevezésű konferencián. A június 29-i Nemzetközi Duna Naphoz kapcsolódó tanácskozást a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége (KSZGYSZ) azzal a céllal szervezte meg, hogy felhívja a jogalkotó, valamint az állami, környezetvédelmi és vízipari szervezetek figyelmét a mikroműanyaggal kapcsolatos kutatások eredményeire.
Az eseményen bemutatkozó Parányi Plasztiktalány az első olyan projekt Magyarországon, amelynek célja, hogy megmérje a felszíni vizeink mikroműanyag-tartalmát. A független laboratóriumokat működtető és a projektet koordináló WESSLING Hungary Kft. a 2017-es tiszai vizsgálatokat követően az idén a Dunáról, és annak vízgyűjtőjéről szolgáltat eredményeket.
Bordós Gábor, a laboratórium munkatársa a konferencián elmondta, hogy egy köbméter Rába vízben 12,1 mikroműanyag található, ez akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet. Kiemelte, hogy ezek elsősorban precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok (pl. polyoximetilén).
Az Ipoly mikroplasztik-tartalma viszonylag kicsinek mondható, hiszen itt mindössze 1,7 részecske jelent meg egy köbméter vízben. Ez vélhetően köszönhető annak is, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A folyó átlagos vízhozamával kalkulálva durva becslésként elmondható, hogy még így is akár 3 millió mikroplasztik részecskét szállíthat naponta (mindkét folyó átlagos vízhozama 20 köbméter/s körül alakul). Az Ipoly mikroplasztik összetétele vegyes, az elterjedtebb anyagtípusok (pl. polipropilén) és kisebb mennyiségben gyártott (például játékokhoz, műszerfalakhoz alkalmazott akrilnitril-butadién-sztirol, ABS) műanyag is kimutatható volt.
A WESSLING az elmúlt években végezte el az első magyarországi méréseket: a Tiszán a PET Kupa keretében Dombrádnál a 300 µm-nél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben. A Tisza-tóból származó mintában 23,1, míg a Tisza-tavat tápláló Eger-patakból és a Tisza tiszafüredi szakaszából 9,5-9,9 100 µm-nél nagyobb részecske jelent meg egy köbméter vízben. A kimutatott műanyagok jellemzően a széles körben felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol anyagból álltak.
A mintavételi módszer folyamatos fejlesztésének eredményeképpen a jelenleg alkalmazott rozsdamentes szűrőházakban található szűrők már nem csak 300 vagy 100, hanem egészen 60 mikronos nagyságtól képesek befogni a mikroműanyagokat egyre nagyobb térfogatú minta átszivattyúzása mellett (minderről a PPT projektnek otthont adó mikromuanyag.hu honlap mikromérés menüpontjában olvashatnak részletesebben).
A Parányi Plasztiktalány partnere az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), a Rábán az Észak-Dunántúli, az Ipolyon a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kollégái segítettek a mintavételi helyszínek kijelölésében, a csónakok biztosításában. A szivattyúzás közben a csónakot kifeszített kötél mentén lassan keresztül vontatva lehetővé vált egy keresztszelvény menti mintavétel. A WESSLING szakemberei mindkét mintavételi helyen több, mint 2.000 liter mintát szűrtek át.
A környezetbe kerülő elképesztő mennyiségű műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. A műanyaghulladékok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél kisebb mikrorészecskék már most hatalmas globális kihívást jelentenek, kutatásuk és szabályozásuk éppen ezért rendkívül sürgető feladat.
A Parányi Plasztiktalány projekt célja, hogy felmérje a természetben, konkrétan a felszíni vizeinkben jelen lévő mikroműanyagok mennyiségét. A projektet vezető laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. 25 éve végzi akkreditált környezetvédelmi vizsgálatait Magyarországon, a mikroműanyagok kutatásában is úttörő szerepet tölt be. Partnerei – az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz), PET Kupa, Csodák Palotája – segítségével pedig a PPT projekt során a Duna és mellékfolyói mikroműanyag-tartalmát térképezi fel, és az eredmények ismeretében felhívják a figyelmet az új globális környezeti veszélyre.
Hamarosan a Duna mikroműanyag-szennyezettségét is megvizsgálják a szakemberek, akik a mikromuanyag.hu honlapon hiánypótló tudástárat hoztak létre a témában (szószedettel, háttéranyagokkal, szakcikkekkel, magyarázatokkal.