A felsőoktatásban tanuló, kutatói
pályára készülő diákok egyre korábban kapcsolódnak be az egyetemeken folyó
kutatásokba. A májusi Tudományos Csopa Cafe vendége Tomozi Gábor, a Csodák Palotája munkatársa, aki
fizikusnak/geofizikusnak készül. A beszélgetés során megtudhatjuk, mi motiválta
vendégünket a pályaválasztás során, milyen szépségeket tartogat a fizika a
hétköznapok során. Az ismeretterjesztő előadás témája: Mágneses mérések a régészet szolgálatában.
Porolissum egy ókori római város volt Dacia provincia területén, a
stratégiai fontosságú Meszesi kapu közelében. A város a Római Birodalom
fennhatósága alatt fontos katonai szerepet töltött be, a helyőrség azonban
békésen együtt élt a környék dák őslakosaival, így a települést mindvégig
katonai telepvárosként (municipium) jegyezték. A város ismert maradványai a mai
Románia területén, Szilágy megyében, Zilahtól mintegy 8 km-re keletre
találhatók.
A rómaiak a térség természeti adottságait kihasználva a város közelében
található vulkáni kőzetekből építkeztek. Ezen kőzetek sajátossága, hogy az
üledékes kőzetekhez viszonyítva nagy mágneses szuszceptibilitással
rendelkeznek, s a tárgyalt történelmi távlatban az említett szuszceptibilitás
jelentősen eltér a maradványokat körülvevő talajétól, így az eltemetett objektumok
mágneses mérésekkel jól kimutathatók, lehatárolhatók. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének kollégái
és hallgatói, régész kutatócsoportokkal karöltve évek óta végeznek mágneses,
régészeti geofizikai méréseket Porolissum városának ez idáig eltemetett
maradványait kutatva. A mérések célja a felszín alatti objektumok helyének
lokalizálásán túl azok mélységének megállapítása is. Ezt geofizikai inverziónak
nevezzük.
Előadásom során némi magnetosztatikai „alapozás” után betekintést
szeretnék nyújtani a mágneses mérések pontosabb elméleti hátterébe, a
mérőeszközök működésébe, valamint a mérések kivitelezésébe. A gondolatmenet
folytatásaként bemutatok egy egyszerű elméleti modellt, nevezetesen egy
idealizált, eltemetett, környezetétől jelentősen eltérő, nagy mágneses
szuszceptibilitású, hasáb alakú fal felett kialakuló 2D-os mágneses intenzitás
számolását különböző méretű és mélységű falak esetén. Végül egy valós terepi
mérés eredményeit vetjük össze a modellezés során kapott adatokkal.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése