Tóth Zsolt a tudományról: Akinek az ország első "körmoziját" köszönhetjük

Feszty és a Magyarok bejövetele egy részlete (képek forrása: Wikipedia)
Feszty Árpád Ógyallán látta meg a napvilágot 1856 karácsonyán, Rehrenbeck Árpád néven. Tehetségének korán jelét adta. Iskoláit Komáromban, Pozsonyban, majd a Budai Főreáltanodában végezte, innen azonban távoznia kellett, mivel több társával politikai és irodalmi kört alapított. A 16 éves fiú ekkor vándorszínésznek állt, majd 1874-ben Münchenbe ment, ahol főleg a képtárakat tanulmányozta. Itt ismerkedett meg Kubinski lengyel festővel, aki maga mellé vette és önállóan foglalkoztatta.

A tehetséges fiatal festő a müncheni Kunstverein kiállításán feltünést keltett egy tájképével és csakhamar elnyerte az állami ösztöndíjat.

Később tanulmányai folytatása céljából Párizsba utazott, és 1878-ban a nemzetközi világtárlaton sikert aratott Delelő című képével, mely hamarosan elkelt. Még ez évben Velencébe ment, ahol laguna-képeket festett; velencei tartózkodása nagyon jó hatással volt művészetének fejlődésére, s amúgy is eleven színérzéke még jobban kifejlődött.

Ógyallai műtermében festette egy évvel később Pusztai találkozás télen című nagy vásznát, mely felkeltette iránta a művészeti körök komoly érdeklődését. 1880-ban ösztöndíjat nyert, és három évig Bécsben tartózkodott, ahol Lichtenfels iskolájában tanult. Itt festette Golgota című híres képét, melyet csakhamar követett a Levétel a keresztről és a Szent Gellért.

Körmozi a Csopa Playbarban (fénykép: Tamás Péter)
Ő festette az Operaház és a Törvényszéki Palota faliképeit is. 1896-ban a Millennáris kiállításra festette a Magyarok bejövetele című hatalmas diorámáját.

Az 1890-es évek elején Párizsban indult Ópusztaszer legfőbb nevezetességének regénybe illő története. A francia fővárosban ekkortájt hatalmas sikert aratott bizonyos Detaille és Neuville festőpáros munkája, egy napóleoni csatát ábrázoló körkép. A Szajna menti városba látogató Feszty Árpádra óriási hatást tett a látvány, olyannyira, hogy hazaérve elhatározta, hasonló módon megfesti a bibliai özönvíz történetét. Ám apósa, az író Jókai Mór (aki maga is ügyesen bánt az ecsettel) azt javasolta, hogy a honfoglalás közelgő millenniumára való tekintettel válasszon inkább magyar témát. Így lett a körkép témája a honfoglalás. A millenniumra elkészített körkép hatalmas sikert aratott, korabeli sajtó lelkendezett, az ország minden sarkából érkeztek az emberek, hogy megtekintsék a szenzációt. A hatalmas 15×120 méteres panorámakép a honfoglalás pillanatát örökíti meg és a később diarámával kiegészített körkép addig elképzelhetetlen élményt nyújtott a XIX. század emberének. 

Feszty munkája a mai ember számára is lélegzetelállító, de ha valami mozgalmasabbra vágysz, látogass el a Csopa Playbarba és próbáld ki Magyarország első Körmoziját



Tóth Zsolt tudománykommunikátor, a Csodák Palotája előadója és a Richter Gedeon laborunk foglalkozásvezetője. A Csopamedia blogon közölt írásai az alábbi linken érhetők el.

Megjegyzések