FÉNY - GÉP - ÉSZ: Spóner Hajnalka fotográfus kiállításának megnyitóján jártunk a Csodák Palotájában

Spóner Hajnalka a Csopában

Csütörtök délután nyílt meg Spóner Hajnalka fotográfus FÉNY - GÉP  - ÉSZ című tárlata a Csopa Galériában. Negyedik tematikus kiállításunk a gépek nyomába ered. 

Paszternák András tudománykommunikációs vezetőnk nyitóbeszéde* után Kiss Csaba szenior előadónk kísérletei hozták közelebb a használati tárgyainkban rejtőző tudományt a jelenlévőkhöz.

*Kedves Hajnalka! Hölgyeim és Uraim!

Ünnepelni gyűltünk össze ma délután a Csodák Palotájában. A művészet és a tudomány ad egymásnak randevút a tudományos élményközpont Csopa Galériájában. A vasút- és asztrofotók, születéssel foglalkozó festmények után negyedik időszaki tárlatunkon a mindennapjaink során használt gépek nyomába eredünk. 

Követve a világ science centereit, a megannyi interaktív eszközzel felszerelt játékterünkbe integrálunk ismét művészeti alkotásokat. Ezúttal egyben időutazásra is indulunk. Letűnt korok mezőgazdasági gépei, háztartási eszközök, ipartörténeti kincsek elevenednek meg Spóner Hajnalka képein. S miközben a fényképeket nézzük, óhatatlanul kérdések fogalmazódnak meg bennünk: Vajon merre tart a sínpár? Ki ült a traktor vezetőállásában? Kinek a nagymamája használta utoljára a húsdarálót? 

Élénk érdeklődés a megnyitón...

A művész nem csak fotózik, kutat is. Elhagyott tanyákon, gyárakban, bozótosokban, kikötőkben keresi őseink örökségét, hétköznapjaik emlékmozaikjait.

Fényképei közelebb hozzák az adott kor mérnöki tudományának vívmányait, a fizika, az anyagtudomány gépekbe, eszközökbe rejtett tudáshalmazát.

Nyitógondolatok Paszternák Andrástól...

A kérdések mellett hangokat is hallunk, a fogaskerekek kattogása, a régi motorok jellegzetes berregése, a felsővezeték alatt elsuhanó mozdony zakatolása sejlik fel képzeletünkben.

Már-már újrafestenénk a kishajót, felújítanánk gyermekkorunk IFÁ-ját, hogy tegyünk velük egy-egy kört ifjúkorunk helyszínein.

S ha már nosztalgiázunk, néhány hónappal ezelőtt meghívást kaptunk Hajni szabadtéri kiállítására, melyet egy szentendrei fesztivál keretében rendeztek. Végiglépdeltem a bokortanyák lakóiról készített felvételek mellett, az esztergomi emlékeket megidéző képek során, majd hirtelen megálltam, s felkiáltottam: „Ezt a helyet, ismerem!”. A révkomáromi kikötő daruit látva, egy pillanatra hazarepültem a város hetes lakótelepére. Ott álltam az Építész utca paneltömbjének harmadik emeletén, a muskátlis erkélyünkön, s gyermeki rácsodálkozással szemléltem, amint bauxitot, szenet pakolnak ezek a hatalmas monstrumok egy utcányira tőlünk. Elég volt egy kép, minden helymegjelölés, felirat nélkül, mégis lepergett előttem oly sok kedves emlék a 80-as és a 90-es évekből. 

A tárlat részlete...

Pár héttel később, ismét összefutva, született meg az ötlet, adjuk meg a „gyermeki rácsodálkozás” élményét a Csodák Palotája látogatóinak is. Fedezze fel mindenki a kormányok, tárcsák, karok, fogantyúk mesterien megörökített pillanatképein a saját történeteit, nyári kalandok, iskolai momentumok, családi események féltve őrzött emlékeit. 

Kiss Csaba kísérletei...

A sponerhajnalka.hu weboldalon olvassuk: „Ki vagyok én? Vajon érdekes-e? Megtudjuk-e biográfiai adatokból? Fontos-e ki az, aki elbújik a gép mögé és lélegzet visszafojtva vár egy pillanatra, ami által saját szemén keresztül láttatja a világot? Aki velem tart, annak olyan univerzumot mutatok, ami egyszerre lesz ismerős és ismeretlen, igaz és álságos, jelen idejű és régen elmúlt! Ki a fotós? Nem számít…. Utazásra hívlak egy különleges világba… az én világomba!” 

Figyel a közönség...

Valóban nem fontos a fényképész, akarom mondani a FÉNY – GÉP – ÉSZ? Nem hinném. Mi, akik ismerjük Hajnalkát, életszeretetét, példamutató küzdelmeit, tudjuk, a fényképezőgépének lencséin keresztül megörökített pillanatok sokkal több tartalmat hordoznak, mint pár kattintás egy-egy régi tárgyat látva. Ahogy önéletrajzi ihletésű jegyzetében írja a világhálón: „Nekem mást jelent az idő múlása, mást jelentenek az évszakok, mást jelent szeretni, és mást jelent újra élni.”

Köszönet...

Erőt merítve Spóner Hajnalka soraiból nyitom meg a FÉNY – GÉP – ÉSZ tárlatot. Köszönet, hogy a Csodák Palotája teret adhat az elgondolkodtató képeidnek! 

Köszönet Seres Katalinnak, Horváth Sándornak, Németh Pálnak, valamint Raffai Zoltán és Tóth Bence üzemeltetési munkatársainknak, akik közreműködtek a kiállítás létrehozásában!

A Csopa Galéria új képei december 31-ig tekinthetők meg a két szintünket összekötő lépcsőházban. 

(fotó: Paszternák-Szendy Barbara)